Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Jamil - Forrongó katlan

2008.02.21

 

Jamil: Forrongó katlan

 

Szólj hozzám édesen
Csengő hangoddal
Becézgess míg meg nem
Hal lelkemben minden mi
Kínnal keservvel itatott
Szótól szállott én
Vérző lelkemre.

Ne. Ne. Ne szólj.
Ne szólj csupán hisz vétek
Vétek lenne ha hangod más is
Ízlelné fülemen s lelkemen
Kívül.

Tapints ujjaddal meg
Simíts végig testemen
Neked adom mindenem
Lelkem és önnön magamat
Mert te méltó vagy rá
Neked enged szívem
Belsőm csak rád vágyik.

Ne. Ne. Ne tapints.
Ne tapints mert vétek az is
Úgy mint szavad
Ne add másnak csupán
Nekem.

Csókolj meg vérző
Ajkaddal mely vörössé
Színezi szerelmünk
Porrá égeti bensőnk
S megállíthatatlan száguld
Tova minden tagunkon
Hogy érjünk és legyünk.

Ne. Ne. Ne csókolj.
Ne csókolj meg vérző ajakkal
Vörösséged ne add hisz
Más is elirigylené mi
Enyém.

Tégy meg istennőddé
Forrongó katlanodnak
Gyönyörű grófnőjévé
Kit mindig láthatsz
Ha magadba látsz s
Megpillantod forrongó katlanod
Egyetlen úrnőjét.

Ne. Ne. Ne tégy meg istennőddé.
Ne tégy meg istennőddé
Hisz istent s nőt félni s
Tisztelni tudsz csupán
Engem.

Hagy legyek mindened
Hagy legyek semmid.
Szólj. Csókolj. Tapints.
Tégy meg s csak szeress
Szeress engem
Engem örökké.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

A szerző további verseit az Imagine oldalon olvcashatod.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

www.kiki-haiku.eoldal.hu

(Kiki64, 2008.05.03 07:27)

fantasztikus kettősség játszódik le a versedben!!!
:)