Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kék Narancs - Megdicsőül

2008.08.09

 Kép

Kék Narancs: Megdicsőül


Csak egy lány, másnak egy a sok közül,
de nekem ő volt a minden, Glória,
kicsi kezével, és nagy tágra nyílt szemeivel,
ami úgy bámult a világba, mindig kérdezve,
mintha most lett volna először kinyitva
hosszú szőke hajával, ami mint fátyol szállt utána,
mint egy mennyasszonyi fátyol, lebegett, ha sétált,
és pici szájacskája, mellyel úgy tudott nevetni,
mint egy angyal, mint senki más.
Glória másnak csak egy a sok közül,
szürke kis lányka, fehér ruhában, szandálban,
de nekem egy egész világ, benne élt,
minden, mi egykor fontos volt nekem.

Most egy tollvonással eltöröltem.

Nincs többé Glória, nincs többé kislány,
ki fehér ruhában, szandálban szaladva üdvözöl,
nincs többi Glória, nincs többé kislány,
ki lobogó hajjal, pirult orcával szaladna elém,
nincs többé Glória, nincs többé kislány,
ki tágra meredt szemmel bámulja a Napot,
nincs többé Glória, nincs többé kislány,
ki nevetve játszhat a széllel.

Glória ártatlan volt, mindenben,
bár sok ember halt meg miatta,
Glória ártatlan volt mindenben,
bár sok élő pusztult el miatta.
Glória nem tudta mit tesz, mit mond,
hogy ő ölte meg az élőket,
Glória nem tudta, hogy hatalma van
minden, de minden felett.

Glória ártatlan, én tehetek róla,
hogy soha nem mondtam el neki, mit csinál.
Glória tudatlan, én tehetek róla,
hogy embert ölt és kínzott, sokakat.
Glória szerencsétlen, én tehetek róla,
ő csak egy bábu volt kit rángattak,
Glória szegény lány,
a madzagja másik oldalát én fogtam.

Glória csak egy könyv szereplője volt,
s a könyv számára a nagyvilág,
Glória csak egy kitalált emlék volt,
egy kép, mit megrajzoltam,
Glória nem is élt, halott volt,
kit tollal papírra alkottam,
Glória ártatlan, nem gyilkolt.

Glória csak azt tette, mit én mondtam,
s parancsom szerint,
ölnie kellett, ha mondtam, nyomban,
szőke és kicsi
fehér ruhában, mennyasszonyi fátyolban,
de ujjai véresek,
mert azt mondtam, öld csak meg mindet.

Megtette, és nem értette, mit tesz,
hisz csak egy kitalált figura volt,
egy játék, de most már vége.
felszabadultak sokan rémuralma alól,
nem öl már, nem kínoz Glória
mert szép halála volt,
szellemként kísérteni nem jár már vissza.

most mégis, bármily kegyetlen volt,
egy könnyet, egy sirató szót,
ejtenek érte a megkínzott népek,
mert Glória csak egy ötéves kisleány volt.

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az író további írásait az Imagine oldalán olvashatod Cogito néven.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.